Thursday Feb 03, 2022

Az “ember” eredete

A Környezettudomány órámon ültem, amelyet a köznyelvben BiSci 3 néven ismerünk, amikor Uhl professzor arra kért minket, hogy gondolkodjunk el a talajhoz és a földhöz való emberi viszonyunkról. Téves összefüggést állított fel a “Föld” és az “Ember” szavak eredete és etimológiája között.

Ez elég furcsának tűnt számomra, Uhl üzenete a befogadás és az egymáshoz való kapcsolódás volt, de az általa kínált etimológia magyarázata teljesen hamis volt. A kifejezések valódi történelmi kontextusa és etimológiája ugyanúgy, ha nem még inkább érvényes a mondanivalója szempontjából.

Uhl állítása (az előadás többi részével együtt itt megtekinthető) az, hogy a “Föld” egy távolságtartó kifejezés a bolygó megvásárlására, az “Eairth” megoldást kínálva.

Az “Eairth” állítólag sokkal emberibb kifejezés a bolygónkra. A levegő az “Eairth”-ben azt fejezi ki, hogy mindannyian a légkörben élünk, és hogy az mindannyiunkat átjár, a középen lévő kis “i” pedig minket, embereket jelez.

Az Uhl által az “Eairth” leírásával elérni kívánt kép újraalkotása

Ez az állítás kétséges, a föld szó egy protogermán szóból származik, amely földet, földet vagy talajt jelent. Ez nem valami értelmetlen kifejezés, és tényleges eredete sokkal közelebbi kapcsolatba hozza az emberrel.

A továbbiakban azzal érvel, hogy a talajjal való kapcsolatunk bensőséges, hogy a talajra vonatkozó latin “humus” szó az “ember” szóból származik.

A latin humus és a humanus (amiből a modern embert kapjuk) teljesen különálló kifejezések voltak a latinban, az egyik egyáltalán nem a másikra épült. Az azonban igaz, hogy rokon kifejezések. A két szó, más latin kifejezésekkel együtt, mint például a homo (pl. Homo Sapiens), egy kihalt, 6000 éves nyelvből származik, amelyet proto-indoeurópai vagy P.I.E.

A P.I.E. *dʰéǵʰōm szó földet, talajt jelentett, innen ered a latin homo, humanus és humus is.

Gyors áttekintés az “ember” etimológiájáról. Eredetileg a latin “homo” melléknévi alakja, az angolba a francián keresztül került be.

*dʰéǵʰōm közvetlenül a latinba került át a humus szó, amely szigorúan a piszokra és a talajra utal. A humanus és a homo valójában egy másik p.i.e. szóból *ǵʰm̥mṓ került be. Ez a szó a *dʰéǵʰōm változata, és ránk vonatkoztatták, szó szerinti jelentése közel földlakó vagy földi lény. A föld itt a földre, a piszokra stb. utal.

Az emberiségnek mint “földi lénynek” ez a társítása széles körben elterjedt, még az ember eredetéről szóló bibliai történet szerint is egy kupac porba leheltek életet. Nem véletlen, hogy Ádámnak nevezik, a héber adamah szóból, ami földet jelent.”

Az emberrel kapcsolatos tényleges történelmi konnotációk és elképzelések már úgy helyeznek minket, mint akik egyek vagyunk a földdel és a föld részei. Etimológiájuk szorosan kapcsolódik egymáshoz, mindkettő abból az elképzelésből ered, hogy szorosan a földhöz, a földhöz tartoznak. Úgy vélem, Uhl professzor arra próbált rávezetni minket, embereket, hogy felismerjük, mennyire kapcsolatban és összekapcsolódva vagyunk a bolygóval és a földdel, amelyen járunk. Talán csak nem volt tudatában annak, hogy ez a gondolat milyen messzire nyúlik vissza, és milyen mély hagyománya van valójában.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Back to Top