Luther Márton
keresztény
lutheránus
november 10, 1483
Eisleben
Február 18, 1546 (62 éves korában)
Eisleben
Német
A protestáns reformáció elindítója
A 95 tézis
Luther Márton (1483. november 10. Eislebenben… Eisleben, 1546. február 18.) német szerzetes és a kereszténység teológusa volt. Neki tulajdonítják a protestáns reformáció elindítását. Mivel ez megtörtént, a ma protestánsnak nevezett egyházak elszakadtak a római katolikus egyháztól. Ő alapította a lutheránus egyházat, az első protestáns egyházat.
Tartalom
- Élet
- Család
- Filmek
- Képek gyerekeknek
Élet
Luther az erfurti egyetemen tanult filozófiát. 1505-ben szerzetesként belépett az augustinus rendbe. Luther Erfurtban teológiát és ókori nyelveket tanult. 1512-ben Wittenbergben a teológia doktora lett, és megkezdte előadásait a zsoltárokról és Pál leveleiről.
1517 októberében Luther megírta 95 tézisét. Sokan úgy gondolják, hogy ezeket egy wittenbergi templom ajtajára tűzte ki, de ez nem biztos. Ehelyett kiadott egy másolatot. Ezeket a wormsi székesegyházban mutatta be az egyházi tisztviselőknek. Luther úgy nevezte el őket, hogy Luther Márton doktor disputációja az engedmények hatalmáról és hatékonyságáról. Megkérdőjelezte a nyugati egyház tanítását és a bűnbánatról, a pápa tekintélyéről és az “engedmények” hasznosságáról alkotott elképzeléseit. Abban az időben a katolikus egyház bűnbocsánatkéréseket árult, hogy megmenekülhessenek a tisztítótűzből, és a halál után egyenesen a mennyországba kerülhessenek. Pénzért adtak el bűnbocsánatkéréseket a halottaknak, hogy gyorsabban a mennybe juthassanak. Ha ez igaz lenne, az azt jelentené, hogy a szegény emberek nem jutnának olyan gyorsan a mennybe, viszont az egyház papjai meggazdagodnának az ilyen dolgok eladásából. Luther úgy gondolta, hogy ez az egész helytelen, és a Biblia ellen való.
Miután tanulmányozta Pál leveleit, különösen a Rómaiakhoz írt levelet, Luther előállt a “sola fide” nevű gondolattal. Ez azt jelenti, hogy a hit az egyetlen módja annak, hogy az emberek üdvösséget kapjanak Istentől. A sola fide szerint ez azt jelentené, hogy sok egyházi szokás haszontalan, és el kellene vetni őket.
Luther először is úgy gondolta, hogy téziseivel belülről megreformálhatja (megváltoztathatja) a római egyházat (miközben még mindig az egyház része), de a pápaság eretnekségnek vette hozzáállását, és 1520. június 15-én kiátkozta őt egy papírral, amely szerint nincs engedélyük a mennybe jutásra. Októberben Luther nyilvánosan elégette a papírt, és megmutatta, hogy nem fog engedelmeskedni az egyháznak, hacsak nem fogadják el szavait.
V. Károly császár 1521. január 22-én megnyitotta a wormsi birodalmi diétát, hogy meghallgassa az ügyet. Luther számára ez volt az utolsó lehetőség, hogy kimondja, tévedett. De nem változtatta meg a véleményét. Az országgyűlés Luthert törvényen kívülinek nyilvánította.
Luther egy barátja segítségével az Erfurt melletti Wartburg várában rejtőzött el. A várban lefordította a Bibliát. Először az eredeti görög helyett németül írta az Újszövetséget. Később az Ószövetséget is lefordította németre. Addig a szentmise és a Biblia latinul volt. Nagyon kevesen értették. A legtöbb ember elment a misére, és nem értette, amit a pap mondott, mert nem tudott latinul. Luther lefordította a Bibliát, hogy minél többen tudják olvasni és megérteni. Így már nem a papra voltak utalva, hogy megmondja nekik, mi van a Bibliában, hanem maguk is elolvashatták.
Luther a barátjával, Philip Melanchtonnal megalapította saját egyházát, amelyet lutheránus egyháznak neveztek el. Luther 1546-ban halt meg.
Család
A Bibliából Luther határozott elképzeléseket alakított ki a családokról. Luther tudta, hogy amit egy gyermek otthon tanul, az nagyban befolyásolja az életét. Azt mondta az Asztali beszélgetésekben: “A prédikációk nagyon kevéssé építik a gyermekeket, akik keveset tanulnak belőlük; sokkal szükségesebb, hogy az iskolában és otthon tanítsák és jól oktassák őket, és hogy megtanulják és megvizsgálják, amit tanultak; ez az út sokat használ; ’tis nagyon fárasztó, de nagyon szükséges”. Luther a katolikus egyház azon követelése ellen is prédikált, hogy a lelkészek nem házasodhatnak. Prédikációi hallatán sok apáca írt neki, hogy segítséget kérjen a zárdából való szabaduláshoz. Luther kilenc apácának segített megszökni egy zárdából. 1524. április 4-én Luther egy barátja segített az apácáknak átosonni a falon, majd egy szekéren hordókban rejtette el őket, amíg ki nem jutottak a városból. Az egyik ilyen apáca Katherine von Bora volt.
Miután férjet talált azoknak az apácáknak, akiknek a családja nem fogadta be őket, Luthernek Katherine von Bora számára kellett férjet találnia. Katherine azonban nemcsak hogy visszautasította a Luther által neki szervezett párt, hanem azt mondta, hogy csak Luthert vagy egy másik Amsdorf nevű lelkészt fogad el férjnek.
Luther először nem igazán kedvelte Katherine-t, és úgy gondolta, hogy “büszke és gőgös”. Érzései azonban megváltoztak, és 1525. június 13-án összeházasodtak. Luther később ezt mondta: “És hála Istennek, jól alakult, mert van egy jámbor (szent, Istent szerető) és hűséges feleségem, akinek az ember nyugodtan átadhatja (odaadhatja) a szívét.”
Hat gyermekük született. Luther 1526. június 6-án ezt írta: “Boldog férj vagyok… mert a legdrágább asszonytól, a legjobb feleségemtől, Isten áldásával kaptam egy kisfiút, Luther Jánost, és Isten csodálatos kegyelméből apa lettem.”
Az elsőszülött Luther János volt. A következő egy lány, Erzsébet volt; de Erzsébet meghalt, amikor még csak nyolc hónapos volt, és Luther ezt írta egy levelében: “Kislányomat, Erzsébetet elvették tőlem, és vérző és szinte asszonyi szívvel hagyott hátra, annyira szomorú vagyok miatta. Soha nem gondoltam volna, hogy egy apa szíve ilyen gyengéd a gyermekei iránt. Imádkozzatok az Úrhoz értem”. Egy harmadik gyermek, Magdolna szintén fiatalon halt meg. Magdaléna után jött Márton, majd Pál és végül Margit. Luther a gyermekei számára írta a Kis katekizmust – a lutheri hit alapjait bemutató könyvet.
Filmek
A némafilmek óta 28 film készült Luther Mártonról. A legújabb film a Luther című, 2003-ban bemutatott film.
Képek gyerekeknek
-
Luther Hans és Margarethe Luther portréja, Lucas Cranach the Elder, 1527
-
Luther mint szerzetes, Tonzúrával
-
Luther posztumusz portréja, mint augustinus. szerzetes
-
Luther tézisei a Mindenszentek templom ajtajába vannak vésve, Wittenbergben. A fenti latin felirat arról tájékoztatja az olvasót, hogy az eredeti ajtó egy tűzvészben megsemmisült, és hogy 1857-ben IV. Frigyes Vilmos porosz király elrendelte a pótlás elkészítését.
-
A bűnbocsánat eladása látható A kérdés egy pénzverőhöz, Jörg Breu az idősebb augsburgi fametszete, kb. 1530.
-
“Luther Erfurtban”, amely Luther Mártont ábrázolja, amint felfedezi a sola fide tanát. Joseph Noel Paton festménye, 1861.
-
X. Leó pápa 1521-es bullája Luther Márton tévedései ellen, közismert nevén Exsurge Domine.
-
Luther Márton (jobbra) és Cajetan bíboros (balra, a könyv előtt) találkozása.
-
Luther a wormsi diéta előtt, Anton von Werner (1843-1915)
-
Luther Márton emlékműve Wormsban. Szobrát világi védelmezőinek és korábbi egyházreformátorok, köztük John Wycliffe, Jan Hus és Girolamo Savonarola alakjai veszik körül.
-
Wartburg kastély, Eisenach
-
A Wartburg terem, ahol Luther németre fordította az Újszövetséget. Az eredeti első kiadást az íróasztalon
-
Luther “Junker Jörg”-nek álcázva, 1521
-
Lutherhaus, Luther wittenbergi lakhelye
-
16. századi parasztlázadók
-
Katharina von Bora, Luther felesége, Lucas Cranach az idősebb, 1526
-
Egyházi rendek, Mecklenburg 1650
-
Evangélikus lutheránus egyházi liturgia és szentségek
.
-
Luther ólomüveg ábrázolása
-
Luther 1534-es Bibliája
-
Luther A hatalmas erősség című himnuszának korai nyomtatása. Is Our God (Ein’ feste Burg ist unser Gott)
-
Luther Márton szobra a St. Mária-templom, Berlin
-
A törökök és a keresztények harca, a 16. században
-
A Zsidókról és hazugságaikról című könyv eredeti címlapja, Luther Márton írta 1543-ban
-
Luther halálos ágyán, Lucas Cranach az idősebb
-
Luther műveinek weimari kiadásának különböző könyvei
-
Schlosskirche Wittenbergben, a hely, ahol Luther a kilencvenöt tézisét kifüggesztette, egyúttal a sírhelye is.
-
Luther sírköve a wittenbergi vártemplom szószéke alatt.
-
Nagyfelvétel a sírról, latin nyelvű felirattal.