“A diatomikus elemek utálnak egyedül lenni – olyannyira, hogy egyszerűen nem találhatók meg egyetlen atomként.
Ehelyett mindig ugyanannak a tiszta elemnek két atomja van összekötve. Ez már a nevükben is benne van: a di- azt jelenti, hogy “kettő”, az atomi pedig azt, hogy “az atomokból”. Az elemek pedig az univerzum alapvető építőkövei.
Hirdetés
A teljes periódusos rendszerből azonban csak hét kétatomos elem van:
- Hidrogén H2
- Nitrogén N2
- Fluor F2
- Oxygen O2
- Jód I2
- Klór Cl2
- Brom Br2
Miért csak hét?
Valójában csak hét kétatomos elem létezik. Közülük öt – a hidrogén, a nitrogén, a fluor, az oxigén és a klór – szobahőmérsékleten és normál nyomáson gáz. Néha elemi gázoknak is nevezik őket. A bróm mindig folyadék, míg a jód szobahőmérsékleten számos tényezőtől függően lehet folyékony vagy szilárd halmazállapotú. Mind a hét elem nem fémes.
A többi elem természetesen összekapcsolódhat; ezeket nevezzük kétatomos molekuláknak. Így kapjuk az asztali sót (nátrium + klór = NaCl, nátrium-klorid). Ilyen kétatomos molekulák mindenhol megtalálhatók. Néhány más elem is képes kétatomos molekulákat alkotni, de a kötések nagyon gyengék és instabilak. Nem maradnak sokáig kétatomosak. Csak ez a hét kétatomos elem képez erős kötéseket, és ebben a formában szinte mindig megtalálható.
Ez nem azt jelenti, hogy a kétatomos elemek ritkák – éppen ellenkezőleg! A nitrogén és az oxigén, kétatomos formájukban, N2 és O2, a Föld légkörének 99 százalékát alkotják. Ez a ritkaság ellentéte.
Kéred, hogy könnyen megjegyezd ezt a hetet? Próbálja ki ezt a mnemonikát: Ne féljen a jéghideg sörtől. Minden szó első betűje emlékeztetni fog az egyes diatomos elemekre.
Hirdetés